Advent negyedik vasárnapja

Tudod, karácsonykor az ember mindig hisz egy kissé a csodában,

 nemcsak te és én, hanem az egész világ, az emberiség, amint mondják,

 hiszen ezért van az ünnep, mert nem lehet a csoda nélkül élni.

Márai Sándor

Advent harmadik vasárnapja

Lelkünkben gyujts pici gyertyát sokat.
Csengess éjünkön át, s csillantsd elénk
törékeny játékunkat, a reményt.

 

Babits Mihály

Príma Primissima 2013 irodalom kategória

győztese Lackfi János író, költő, aki 2011-ben vendégünk volt egy jól sikerült  író-olvasó találkozón.
Akkoriban sok versét olvastuk: "A buta felnőtt", " A részeg elefánt", "A Bögre család újabb kalandjai" című kötetekből.
Azóta megjelent művei közül már lelkesen olvassátok a "Kövér Lajos színre lép" és a Kövér Lajos aranykeze" című történetet.
"A Legnehezebb kabát" című novelláskötete most került be könyvtárunk állományába, amit inkább a középiskolás korosztálynak, illetve a felnőtteknek ajánlunk.

Lackfi Jánosról saját honlapján tudhatsz meg legtöbbet.
Ha véletlenül nem ismernéd játékos stílusát, itt egy kis ízelítő:

Lábnyomok:

Láttam a Mikulás
lábnyomait, végig, amerre
hozta az ajándékokat.
Fehér, mezítlábas nyomot,
csakis ő hagy a padlón.
Biztos csupa korom lett
a csizmája, ahogy lejött
a kéményen. Levette, hogy
ne csináljon koszt.
Mondom anyának, aki épp
a hintőport rakja
vissza a szekrénybe.

Advent második vasárnapja

Fésűs Éva: Álmodik a fenyőfácska

Álmodik a fenyőfácska

odakinn az erdőn.

Ragyogó lesz a ruhája,

ha az ünnep eljön.

Csillag röppen a hegyre,

gyertya lángja lobban,

dallal várják és örömmel

boldog otthonokban.

Legszebb álma mégis az, hogy

mindenki szívébe,

költözzék be szent karácsony

ünnepén a béke.

Ma itt járt a Mikulás!

Galambos Bernadett: Az ajándék                                                                         

Mikulás ha volnék:
minden áldott éjjel,
havat szórnék két kezemmel
háztetőkön széjjel.

Mikulás ha volnék

decemberi éjben:

Járnék csengettyűkkel

fehér holdsütésben.

Mikulás ha volnék

szívem arany lenne:

Aranydiót, aranyalmát

raknék tenyeredbe!

Aranydióm, aranyalmám

szeretetté válna,

Melegsége nem férne be

pici, kis szobádba!

Advent első vasárnapja

                                                                                                               Juhász Gyula: Karácsony felé

 

Szép Tündérország támad föl szívemben

Ilyenkor decemberben.

A szeretetnek csillagára nézek,

Megszáll egy titkos, gyönyörű igézet,

Ilyenkor decemberben.

…Bizalmas szívvel járom a világot,

S amit az élet vágott,

Beheggesztem a sebet a szívemben,

És hiszek újra égi szeretetben,

Ilyenkor decemberben.

 

…És valahol csak kétkedő beszédet

Hallok, szomorún nézek,

A kis Jézuska itt van a közelben,

Legyünk hát jobbak, s higgyünk rendületlen,

S ne csak így decemberben.

                                                                                  

155 éve született Selma Lagerlöf

Kicsik és akik régebben voltak kicsik, a Nils Holgersson csodálatos utazása a vadludakkal című rajzfilm miatt ismerik Selma Lagerlöf nevét.
A rajzfilm az írónő meseregényéből készült, amit eredetileg földrajz tankönyvnek szánt. Ezért a "tankönyvért" 1909-ben - első nőként -  Nobel-díjat kapott. A díjjal a Svéd Akadémia elismerte a mű erkölcsi tartalmát is. "Inkább maradjak örökre törpe, mint hogy eláruljam a barátomat."
Az írónő művei közül könyvtárunkban megtaláljátok még:

• Arne úr kincse
• Amikor én kislány voltam

című regényeket.

Hallgassátok meg a jól ismert főcímdalt, nézzetek meg egy-két epizódot, és utána olvassátok el a regényt, mert a könyv mindig érdekesebb, mint a film!

Október 17. - Gárdonyi Géza emléknap!

Az idei esztendőben ünnepeljük az Egri csillagok - mely méltán nyerte el a Nagy Könyv címet - és más remekművek szerzője születésének 150. évfordulóját.

Ma, október 17-én pedig az Egri vár védői előtt tisztelgünk, akik 1552-ben, ezen a napon arattak dicsőséges győzelmet a török felett. 

Gárdonyi Géza regénye a mai napig időszerű üzenetet hordoz; követendő példát mutat hazafiasságból és hazaszeretetből.

Ezért az Országgyűlés az idei évtől október 17-ét Gárdonyi Géza emléknappá nyilvánította.

A visszahúzódó, befelé forduló, ellentmondásokkal teli ember életéről alább olvashatsz egy rövid összefoglalót. 

Gárdonyi Géza,

eredeti neve Ziegler Géza. (Gárdony-Agárdpuszta 1863. augusztus  3. – Eger, 1922. október 30.)

Író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia  tiszteletbeli tagja. 

Írói nevét születési anyakönyvezési helyszíne, Gárdony után választotta.

Gárdonyi sokat vándorolt életében. Szeretett kiballagni Eger „kőszénszagú” pályaudvarára, s fölszállt az első induló vonatra. A bor című színművét úgy írta meg két hét alatt, hogy vonatról vonatra szállt. Míg szaporodtak a betűk a kéziratban, ő észrevétlen beutazta fél Magyarországot. 

A személye köré fonódó legenda közvetlenül Egerbe költözése után, még életében kialakult. Kortársai „egri remetének” vagy egyik regényének címe után „láthatatlan embernek” nevezték, mivel a társasági életet nem kedvelte, de barátait szívesen fogadta otthonában.  Könyvekkel, rövid szárú csibukokkal és hosszú szárú tajtékpipákkal zsúfolt, ablaktáblás és bőrrel párnázott ajtajú, teremnyi nagyságú dolgozószobájába nem szűrődött be a külvilág látványa és zaja, a napfény csak a tetőbe vágott ablakokon keresztül talált utat a „remetelakba”.

Leghíresebb történelmi tárgyú regényét, az Egri csillagokat a Pesti Hírlap című folyóirat 1899 karácsonyán kezdte közölni folytatásokban. Könyv formában, 1901-ben jelent meg. Eddig 19 idegen nyelven megjelent művet az író születésének 150. évfordulója alkalmából török nyelvre is lefordították.

A történelmi regény a korabeli történeti szakirodalom elmélyült tanulmányozása, komoly levéltári kutatómunka és hathetes konstantinápolyi tanulmányút alapján született meg. Hiteles képet ad a várvédő harcok idejéről. Főhősének Bornemissza Gergelynek az életútja bővelkedik izgalmas kalandokban. Bátor, leleményes katonaként veszi ki részét a küzdelmekben a törökök felett diadalmaskodó várvédők között.

Gárdonyi sokféle műfajban írt és sok mindennel foglakozott. Például: festett, hegedűn játszott, növényeket gyűjtött, botanikus kertet hozott létre.

A gyerekeknek írt meséi közül könyvtárunkban is megtalálható néhány.

Az alább olvasható idézet is egyik gyerekeknek szóló könyvéből való.

„Volt nagyapónak egy sima szőrű, magas tetejű, fekete kalapja. Sokszor meséltek arról. Azt mondták, hogy aki azt a kalapot fejére teszi mindent, tud.

Lám, nagyapó is milyen okos, mindenhez ért: tud olvasni az újságból, szépen szóló fűzfa sípot farag,malmot csinál papirosból, sőt azt is meg tudja mondani, hogy hányat mutat az óra.

És mindez a sok tudomány tudjátok-e, hol van?

A nagy fekete kalapban.”

Keressétek meg a történet befejezését!

 Könyvtárunkban megtalálható könyvei: 

• Gárdonyi Géza: Nagyapó meséi                          Excalibur Könyvkiadó, Bp.2001. 
• Gárdonyi Géza: A mindentudó kalap                 Excalibur Kiadó, Bp. 2000. 
• Gárdonyi Géza: Nevetőkönyv                         Móra Könyvkiadó, Bp. 1993. 
• Állatmesék gyerekeknek: Gárdonyi Géza válogatott meséi   Puedlo Kiadó, Nagykovácsi. 2004. 
• Gárdonyi Géza: Egri csillagok                           Holló Könyvkiadó, Kaposvár, 1999. 
• Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember                          Kossuth Könyvkiadó, Bp. 2006. 
• Gárdonyi Géza: Ida regénye                           Kossuth Könyvkiadó, Bp.2007. 

Aki többet szeretne megtudni Gárdonyi Géza íróról, és műveiről jöjjön fel a könyvtárba és oldja meg a verseny feladatait!

                            

Október és az iskolai könyvtárak

Október az iskolai könyvtárak nemzetközi hónapja.

Az idei év jelmondata: Iskolai könyvtár: ajtót nyit a világra!
Iskolánkban az idén kettős értelemmel bír ez a szlogen. Az ajtónk, mely a folyosó felől szürke, raktári vasajtónak tűnik, szép új könyvtári világra nyílik. Kényelmes, olvasgatásra csábító fotelek, csendes, tanulásra alkalmas világos terek, új könyvekkel bővült megszokott könyvállomány (és főleg a már ismert könyvtárosok) várják az ide betérőket.
A szlogen másik jelentése, világosan érthető abból a kutatási jelentésből, mely a szórakozásból olvasás hatását vizsgálta a gondolkodáson alapuló fejlődésre.
Kiderült ugyanis, hogy akik többet olvasnak szórakozásból 10 és 16 éves koruk között, jobban teljesítenek matekból, helyesírásból, nagyobb a szókincsük, mint azok, akik nem, vagy kényszerből olvasnak!
A teljes cikket ide kattintva olvashatod el!

Szórakozásból olvasásra is várunk, de nemcsak októberben! :)

NYITVA!

Szeretettel várunk minden diákot és tanárt az új épületében működő könyvtárunkban is!

                                                                    Nyitvatartás:

                                                               Hétfő:         8 - 14 óráig
                                                               Kedd:       10 -16 óráig
                                                               Szerda:        8-14 óráig
                                                               Csütörtök: 10-16 óráig
                                                               Péntek:        8-14 óráig

Újra iskolába járunk!

Mi, könyvtárostanárok is köszöntünk, és várunk benneteket az új tanévben, már két helyen, hiszen az új

iskola épületében is van egy gyönyörű könyvtárunk.
Szeptember 13-ig a régi iskola könyvtárában csak az ingyentankönyvesek tankönyveit kölcsönözzük.                                      
Nyitvatartási idő: hétfő, kedd, csütörtök: 8-16 óra            
                              szerda, péntek:             8-13 óra

Az új iskola könyvtára még egy ideig zárva tart, türelmeteket kérjük!
Friss információért olvassátok a könyvtár blogját!

Rajzpályázat

185 éve született Verne Gyula

A tudományos-fantasztikus irodalom korszakalkotó alakja. A könyveiben említett száznyolc terv és találmány döntő többségét mára már megvalósították.
Érdeme, hogy érdekes leírásával laikusok és különösen a felserdülő ifjúság számára a természettudományokat vonzóvá tette. A legkalandosabb, de amennyire lehet, természettani törvények alapján indokolt módon viszi hőseit utazásaikra, hol a Föld körül, hol a tenger mélyére, hol megmászhatatlan hegyek csúcsára, de a cél mindenütt az olvasó ismeretének bővítése.
Regényei témáját sokszor az életből merítette, csak tovább gondolta a felfedezések, találmányok életét, így született meg az ő segítségével a modern tudományos-fantasztikus irodalom. Legtöbbször a valóság és képzelet határán egyensúlyoz, de vannak a valóság határát jelentősen átlépő művei is.
A magyarokat is kedvelő, de Magyarországon sohasem járt író hazánkhoz kapcsolódó művei: a Sándor Mátyás, A dunai hajós, a Várkastély a Kárpátokban  és a Storitz Vilmos titka, amelyek közül vitathatatlanul az első két mű a legnépszerűbb. Ezekben is a szabadságjogokért harcoló hősöket mutatja be, ahogyan életében is harcolt a gyarmatosítás, a rabszolgaság ellen.
(forrás:http://hu.wikipedia.org/wiki/Verne)

Könyvtárunkban megtalálható Verne könyvek:

• A tizenöt éves kapitány
• Két évi vakáció
• Az acélváros titka
• 80 nap alatt a Föld körül
• Párizs a XX. században
• Véres dráma Livóniában
• A Szahara tengere
• A zöld sugár
• 800 mérföld az Amazonason
• Storitz Vilmos titka
• Strogoff Mihály utazása
• Világítótorony a világ végén
• Sándor Mátyás
• A czettvadászok
• A Jonathan hajótöröttei I.-II.

Elektronikus formában jelenik meg a Zsiráf diákmagazin

A beharangozóból idézünk: "Elérkezett a megújulás hava, és mi sem maradhatunk el a friss hó mögött, így megérkezett a legújabb magazinunk. Igyekeztünk ismét érdekes témákkal jelentkezni, hogy mindenki ízlésének megfeleljünk. Most is hűek maradtunk önmagunkhoz, így mindenki számára remek szórakozást tudunk nyújtani. Reméljük, ti is így gondoljátok majd, ha átlapozzátok a magazinunkat. Jó olvasást, és ne felejtsetek el minket lájkolni és megosztani!" 

Januári számunkból megismerhetitek a csodás kulturális élettel rendelkező Debrecen történetét, mely város a történelem során kétszer is volt hazánk fővárosa. Az évente megrendezett virágkarneváljáról is ismert település egyben a Hajdúság fővárosa.

A hónap végén a mozikba kerülő Lincoln című film mellett a címszereplő életét is megismerhetitek, ha belenéztek a magazinba. Számos érdekességet tudhattok meg Amerika egykori elnökéről.

Sokan vallásnak tekintik a misztikus Vudu-t, de tulajdonképpen sokkal több annál. Ez egy életforma, most ti is megismerhetitek.

Nemrég negyedszerre nyerte el az Aranylabdát Lionel Messi. Róla is olvashattok egy portrét, amiből megismerhetitek az Argentin zsenit.

Ismét útjára indítjuk gazdasági rovatunkat. Ennek első részében megismerkedhettek a Kossuth Bankó történetével, emellett remek spórolási tanácsokat is találtok.

Kattintsatok a képre!

(Az Olvasás portál cikkének felhasználása)

190 éves a Magyar Himnusz

Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én Szatmárcsekén írta Hymnus a Magyar nép zivataros századaiból, c. költeményét, melyet ma Himnusz néven ismerünk. 
Előtte a Boldogasszony Anyánk, a Tebenned bíztunk, elejétől fogva, és a Rákóczi-nóta volt a magyarság himnusza.
Zenéjét Erkel Ferenc zeneszerző és karmester szerezte 1844-ben és a budapesti Nemzeti Színházban hangzott el először 1844. július 2-án. Az idős Erkel visszaemlékezése: " Csend van. Ülök és gondolkodok. Hát hogy is kellene ezt a himnuszt megcsinálni? Elém teszem a szöveget. Olvasom. Megint gondolkodok. És amint így elgondolkozom, eszembe jut az én első mesterem szava, aki Pozsonyban tanított. Azt mondta: fiam, mikor valami szent zenét komponálsz, mindig a harangok szava jusson először eszedbe. És ott a szoba csöndességében megzendülnek az én fülemben a pozsonyi harangok. Áhítat száll meg. A kezemet a zongorára teszem, és hang hang után olvad. Egy óra sem telik bele, megvan a Himnusz." .

 A magyar nemzeti himnusz csak 1989-ben került hivatalosan a Magyar Köztársaság Alkotmányába, szövegének születésnapja pedig az óta a Magyar Kultúra Napja. 

Budakeszin Himnusz szobor áll, mely 9 méter hosszú, 4 és fél méter magas. Egy kör sugarai mentén jeleníti meg a vers sorait, melynek közepén bronzból készült Isten-alak látható. A szobor 7 ívből álló szerkezetében bronz harangok szólaltatják meg az ünnepeken Erkel Ferenc művét.