2014. december 21., vasárnap

Advent 4. vasárnapja

Pálfalvi Nándor: Karácsony


Karácsony ünnepén
az a kívánságom.
Legyen boldog mindenki
ezen a világon.
Itt is, ott is mindenütt
legyen olyan béke,
mint amilyen bent lakik
az emberek szívébe.

2014. december 17., szerda

Boldog karácsonyt kívánunk!

A magyar nyelvben íráskor megkülönböztetünk kis- és nagybetűket. A nagybetű két fő funkciója a mondatkezdés és a tulajdonnév jelölése. Egyéb esetekben a kisbetű használatos.
Bár nagyon erős a késztetés, hogy a tisztelet, a szeretet kifejezése érdekében nagy kezdőbetűvel írjuk, a  KARÁCSONY a helyesírás szerint kisbetűvel írandó.
(forrás:helyesblog)

Boldog karácsonyt kívánunk!


2014. december 14., vasárnap

Advent 3. vasárnapja


Jó néha gyereknek lenni, és mikor lenne jobb, mint karácsonykor, hiszen gyermek volt az ünnep fenséges alapítója is.

Charles Dickens

2014. december 7., vasárnap

Advent 2. vasárnapja

Karácsony készül, emberek! 
Szépek és tiszták legyetek! 
Súroljátok föl lelketek, 
csillogtassátok kedvetek, 
legyetek újra gyermekek 
hogy emberek lehessetek!

Wass Albert: Karácsonyi versek

2014. december 5., péntek

A Mikulás nem Télapó, a Télapó nem Mikulás

A piros palástban, püspöksüvegben és pásztorbottal ajándékokat osztó Mikulás eredetileg a katolikus vallású vidékeken Szent Miklósnak Lycia, római provinciában fekvő Myra püspökének népies alakja.
Szent Miklós a gyermekek és diákok védőszentje. Már fiatalon sokat segített a szegényeken, gazdag örökségét az éhezők megsegítésére fordította. Püspökként az egyház vagyonát is a nép étkeztetésére költötte a nagy éhínségek idején, amiért az őt követő egyházi méltóságok nehezteltek is rá, s egy időre kitagadták az egyházból.

A modern magyar néphagyomány szerint december 5-e éjjelén a Mikulás meglátogatja a gyermekeket, s ha az elmúlt évben jól viselkedtek, kisebb ajándékot ad nekik. Ez a népszokás, azaz az ablakba kitett csizmákba ajándékot helyező titokzatos Mikulásjárás körülbelül egy évszázadra tekint vissza.  A Mikulás-ünnep idővel egyre inkább szekularizálódott, elszakadt Szent Miklós alakjától, a tömegkultúra átalakította a keresztény legendát, az ünnep elvilágiasodott,  és elüzletiesedett. 
A Mikulással kapcsolatos elképzelések is megváltoztak a globalizáció hatására: míg a két világháború között a Mikulás a mennyben élt, a gyerekeket az égből figyelte, segítői pedig manók, angyalok vagy krampuszok voltak, addig a jelenkor Mikulása a Lappföldön vagy az Északi-sarkon él, szánját rénszarvasok húzzák.

A  Télapó elnevezés, feltételezhetően teljesen téves összemosása a különböző kultúrkörök hagyományainak. Németországban a (Weihnachtsmann) Karácsonyapó hozza az ajándékot a gyerekeknek.  Angliában is a Father Christmas érkezik, csak nem Szenteste, hanem 25-e reggelén. A Mikulás az USÁ-ban is megjelenik. Angliához hasonlóan, a kéményen át jön a Szent Miklósnak megfelelő Santa Claus, és szintén karácsonykor ajándékoz.

Elterjedt nézet, hogy a magyar „Télapó” szó akkor keletkezett mesterségesen, amikor az 1950-es évek kommunista vallásellenessége miatt teljesen le akarták cserélni a „Mikulás” elnevezést az állami iskolai és óvodai rendezvényeken. Az MTA Nyelvtudományi Intézetének gyűjtése szerint azonban, már létezett jóval korábban is. Nem „mesterségesen”  keletkezett,  mai jelentését pedig fokozatosan vette fel, és továbbra is átalakulóban van. A "Tél apó" kifejezést így, különírva,  Arany János már 1850-ben ismerte, és Téli vers című versében le is írta.

Ma a  Mikulás és a Télapó egyaránt használatos, és szinte senkinek nem jut eszébe a történetük, az meg főleg nem, hogy valamelyiket negatívan megkülönböztessék a másikkal szemben. Talán a vallásosabb keresztények inkább használják a Mikulást, mert nevében tetten érhető, hogy a gyerekeket ajándékozó és számonkérő öregember alakja összemosódik Szent Miklós emlékével.